Risto Isomäki: Sarasvatin hiekkaa - Elsodort világok

India nyugati partjainál a kutatók óriási, elsüllyedt városok romjaira bukkannak a tengerfenéken, melyek feltételezhetően a tengerszint emelkedésének következtében pusztultak el. Amrita Desai régész megpróbálja felderíteni a víz alatti romvárosok titkait. Mi történhetett itt tízezer éve? Vajon mi okozta a városok pusztulását? Kutatásaihoz egy különleges tengeralattjáróra van szüksége, így hozza össze a sors az orosz Szergej Szavelnyikovval. Ezzel egy időben Grönlandon Kari Alanen, finn gleccserkutató meglepő felfedezést tesz, ami összeköti a Cambay-öbölbeli romokat, Grönland szárazföldi jégmezeit és a Bahama-szigetek misztikus kőtömbjeit. Mikor a sok apró részlet végre egésszé áll össze, a tudósok rájönnek: az emberiség jövője veszélybe került. Vajon lesz elég idejük cselekedni? Meg tudják-e hozni a világ vezetői időben a helyes döntéseket? Egyáltalán van még remény?


Risto Isomäki regényét méltán nevezhetjük napjaink egyik legfontosabb könyvének, hiszen egyedi módon járul hozzá az éghajlatváltozásról szóló tudományos vitákhoz. Egy öko-thriller, ami attól válik igazán ijesztővé, hogy túlságosan is valóságos. Az Elsodort világokat számos díjra jelölték. 2008-ban a képregény-változata is elkészült, a könyv megfilmesítéséről még folynak a tárgyalások.

Lépcsőteszt

Mivel egy enyhe dombon áll a házunk, a két oldala között nagy szint különbség van. Fél emeletnyi. A homokkal felszórt lejtőn Marcinak eléggé nehéz volt fel-lejönnie, ráadásul az eső is mindig kimosta a homokot. Lépcsővel és egy kis helyes kikövezett lejtővel oldottuk meg a dolgot, hogy a fűnyírót is könnyen fel lehessen tolni rajta. Gondoltuk télen nagyszerű szánkópálya lesz belőle.
Marci nem akart addig várni, és már most birtokba vette.

Két hétvége ment rá az elkészítésére, 1 m3 kavics   kb 40 m fa, 50 db betonlap. A legnehezebb dolog a tervezés volt, és nem is sikerült tökéletesre. Nem kis munka volt elteríteni a kavicsot, a többi már könnyen ment. Még nincs teljesen kész, apróbb igazítások még hátra vannak.

Sünitorta

Először az egyik Anna, Peti és Gergő könyvben olvastunk a sünitortáról. Marcinak megragadta a fantáziáját és állandóan emlegette, hogy ilyet kér szülinapjára. Vagy autós tortát. Másodszor Törökországban találkozunk vele és meg is kóstoltuk.
Mikor Marci arra kért, hogy csináljak neki meglepetést mire a nagyszülők visszahozzák Finnországba egyből erre gondoltam.
A tésztája csokipudinggal összekevert piskótából készült  és a gyerekbarát tejszínhabtüskék helyett legközelebb tortadarával próbálkozom.

Marci annyira megörült neki, hogy nem engedte senkinek megkóstolni és megsértődött amikor felvágtuk az Ő tortáját.

A török rokon

Zöld medál

Első medálomat egy gyűrű mintájából kombináltam.  A lánc csavart heringhurkával készült és nagyon élveztem fűzni.
Sajnos nem az én nyakamat díszíti, egy barátnőm kedves unszolására készült.
A lánc önmagában is mutatós, lehet, hogy magamnak is készítek egyet, ha lesz elég szabadidőm.

Itt a mintája, ha valaki kedvet kapna hozzá.

Új játékok

Új játékokkal bővült az óvoda udvara. Néhány hinta helyére szuper mászókákat, csúszdákat, új homokozót építettek. Egyik délután a szülőkkel együtt akadályverseny és kávézás-sütizés-szörpözés  kíséretében felavatták. Akkor sajnos nem készültek képek, de kárpótlásként itt van pár videó.