Hyvää Joulua!

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Karácsonyi üdvözlőlapok

Errefelé nagy hagyomány van a képeslap küldésnek, és az üdvözlőlapok készítésének. A finnek nagyon értékelik a saját kezűleg készített tárgyakat, így a képeslapokat is. Bármilyen alkalomra: szülinap, névnap, köszönő kártya, karácsony, húsvét, esküvői meghívó  stb. készítenek gyönyörű vagy éppen giccses lapokat. Vannak erre a célra szakosodott boltok, ahol minden hozzávalót könnyen megvásárolhatunk, vannak kész csomagok is, alapanyagokkal, illusztrációval. A boltokban rendegek minta található, ami alapján a hozzám hasonló ügyetlenkedő is egyszerűen szép kártyákat tud készíteni.
Norbival és Renivel annak idején mi is sok ilyen képeslapot készítettünk, de Marcival még ez volt az első alkalom. Természetesen Reni is beszállt a készítésbe. Rengeteget készítettünk és nem is akartuk abbahagyni, annyira élveztük.

 Ezeket a lapokat Reni a barátnőinek szánta. A cuki képeket a netről nyomtattam, és gyöngyökkel, hópihékkel díszítettük.

A sapkás maci a patronáltjának készült, a többit Reni tanárai, a kolléganőim és az óvónők kapják.

A felső képeslapokat Reni adja a tanárainak, a verdás pedig az ovistársaknak megy.

B.M.Grapes: Jóslatok hálójában

Hamarosan megjelenik!

Egy nap a Hot Hill-i középiskola faliújságjára valaki kifüggeszt egy Mai hírek értesítőt.
 Rövidesen kiderül, hogy a hírek nem múltbéli, hanem nemsokára bekövetkező eseményekre vonatkoznak.
A jövendölések pedig szépen sorban beteljesednek. Egymás után furcsábbnál furcsább balesetek történnek, öröknek hitt kapcsolatok szakadnak meg, új és rejtélyes barátságok, szerelmek szövődnek.

Három lány a jóslatok nyomába ered. Megpróbálják kinyomozni, ki írja a jövendöléseket. Mit akar elérni a jóslatok írója? Ki lehet a sokat emlegetett, titokzatos JJ?
Ki és miért akarja eltenni láb alól az idős matematika tanárnőt? Mi köze a merényletsorozatnak egy különös, régi fényképhez?

Akik a válaszok után kutatnak, az életüket teszik kockára.

Végre

Végre kisütött a nap! Már nem is emlékszem, hogy mikor láttam utoljára. Több hetes borongós, esős, nyálkás hideg idő  után végre előbukkant. Hozott magával hideget is, mert ez vele jár, és egy kis havat is. Meglepő módon ez az első hó, ami esett. Teljesen úgy éreztem, mintha Magyarországon lennénk. Marci már nagyon hiányolta a havat, aminek igazából mi is örülünk. Enyhít valamit a téli sötétségen, és nincs akkora sár sem.
A képek tegnap készültek. Az éjjel még esett egy kevés hó, de szánkózni még nem lehet.