2011. február 27., vasárnap

Vendégek

Megérkeztek a várva-várt vendégek Magyarországról. Szerencsére enyhült az idő, már csak pár fokkal a nulla alatt ingadozik a hőmérő kijelzője. Így örömmel fedezték fel a kertünk hórengetegét, mert bizony el lehet süppedni a hóban. Kár, hogy nem sütött a nap, viszont madárcsicsergés, mókusugrándozás és tavaszillat volt a levegőben.


 





2011. február 24., csütörtök

Liebster blog

Életem első blogger díját B. M. Grapes -től kaptam.

Akinek viszont én szeretném továbbadni:

Freya
Jucuu 
AnnaMarcsi és Rita07

A díjjal kapcsolatos szabályok:
1, Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek.
2, Belinkelni azt a személyt, akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3, Továbbadni 3-5 tehetséges, lehetőleg kezdő blogtársadnak és ezt tudatni is velük.

2011. február 21., hétfő

Táska és telefontok

Ez az a táska, ami miatt elkezdtem ismerkedni a horgolással. Reni barátnője ehhez hasonló szütyővel járt balettra és természetesen neki is kellett egy ilyen.  A szőrös szegély lusta kötéssel készült. Sajnos a horgolás tudásom azóta sem fejlődött, leragadtam a láncszemeknél.

Mikor Reni megkapta az új telefonját, kiderült, hogy a régi tartója kicsi. Sokáig keresgéltem a neten és végül is emellett a kötött tartó mellett döntötten. Maradék fonalból hamar elkészült.  5 tűvel kötöttem, a pántja I-cord technikával készült.

2011. február 19., szombat

Telihold

Telihold és 30 fok fagypont alatt. Északi fény is várható, de ki megy ki ebben a hidegben.
Napközben -15 fokra "melegedett" fel a hőmérséklet.

2011. február 15., kedd

Fagyos orr


Bizony nagyot harapott fagyapó Földünk ezen szegletébe. Tegnap -27 fokra ébredtünk, ma reggel csak -25 fok volt. Utsjokiban rekord -37,9 fokot mértek! Brrr... Hogy lehet ilyen hidegben élni?!

Marci tegnap reggel óvodába menet panaszkodott, hogy valami belement az orrába. Vacogva elmagyaráztam neki, hogy "csak" a lehelete fagyott bele az orrába és ráhúztam az orrára a sálat. Ezt nagyon élvezte, csak a szeme látszott ki. Kár, hogy nem volt nálam fényképező. Bár szerintem az is megfagyott volna. Szerencsére meleg autó várt minket. Az oviban aztán boldogan újságolta, hogy visszadugult az orra.


Ma szóltam a főnökömnek, hogy 30 fok alatt nem jövök dolgozni, mert én ki nem teszem a lábam a melegből. Nevetett, azt hitte viccelek. Pedig ez halál komoly. Az ügyfelek a munkahelyemen meg azzal jönnek, hogy kicsit hideg van. Hát már soha nem lesz vége a télnek!

2011. február 12., szombat

Napsütés

Ma ragyogóan sütött a nap, és míg András havat lapátolt, addig a fiúk hóhegymászó versenyt rendeztek. Reni még mindig elég csúnyán köhög, emiatt nem tudta meghódítani a csúcsokat.










Aki már betöltötte a 13-at, az felmehet a tetőre szétnézni .



Aki még óvodába jár, az csak a földszinten élvezheti a havat. Marci nagyon szereti kidíszíteni a környezetét, ezért most fenyőfát ültetett a hóba a bejárat elé.


Hőmérséklet: -15 °C
A szél és a páratartalom miatt: -21°C-nak érződik
Napkelte: 08.18
Napnyugta: 17.00
Nap hossza: 8 h 42 min

2011. február 11., péntek

Dan Brown: Angyalok és démonok


Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.



Nagyon olvasmányos, letehetetlen könyv, akárcsak a Da Vinci kód. A történelmi tények és fikció egyesítése a misztikummal nagyon mély és érdekes történetet eredményezett: egy jól megszerkesztett krimivel átszőtt történelmi regényt, rengeteg információval a tudományoktól kezdve, a művészeteken át a vallás történetig.

2011. február 5., szombat

Runeberg napja

Johan Ludvig Runeberg (1804. február 5. – 1877. május 6.) finn svédnyelvű nemzeti költő, író, újságíró, aki hazafias írásairól ismert. Svédországban is elismerték érdemeit, munkái nagymértékben befolyásolták a svédnyelvű irodalmat.
Runeberg teljes munkásságát svédül írta. Legismertebb munkája a Fänrik Ståls sägner (Vänrikki Stoolin tarinat - Zászlós Stal történetek) az 1808 – 1809-es finn háború hőseiről szólnak. A nyitó versből Vårt land (Maamme – Földünk) később Finnország nemzeti himnusza lett.




Maamme                                                     A magyar szöveg
(Finn fordítás: Paavo Cajander)
Oi maamme, Suomi, synnyinmaa!                              Földünk, földünk, ó hazánk,
Soi sana kultainen!                                                      Messze hangzik a drága név!
Ei laaksoa, ei kukkulaa,                                               Nincs hegy, mely az égig érne.
ei vettä rantaa rakkaampaa                                          Nincs mély völgy, se hullám mosta part.
kuin kotimaa tää pohjoinen.                                        Ősi Északunk, hogy szeretünk téged.
Maa kallis isien.                                                           Te őseink drága földje.
Sun kukoistukses kuorestaan                                      Virágaid, a rügyekben rejtőztek
kerrankin puhkeaa;                                                      Gyümölcsöt érlelnek újra;
viel' lempemme saa nousemaan                                   Nézd! Szeretetünkből még egyszer kihajt
sun toivos, riemus loistossaan,                                    Fényed, örömöd, reményed és tüzed.
ja kerran laulus, synnyinmaa                                       És egy napon tisztábban cseng
korkeemman kaiun saa.                                               Földünk dala mely énekünk.


A Runeberg torta névadója Johan Ludvig Runeberg, aki az elbeszélések szerint eléggé édesszájú volt. A süteményt Runeberg kérésére a felesége, Fredrika fejlesztette ki az otthon talált alapanyagokból: liszt, zsemlemorzsa, kekszmorzsa, mandula, almadzsem. A költő gyakran kérte ezt reggelire punccsal.


Runeberg  sütemény (kb. 20db)

200g margarin
1 dl cukor
1 dl barna cukor
2 tojás
3dl búzaliszt
1/2 dl darált mandula
2 tk sütőpor
1 dl zsemlemorzsa vagy kekszmorzsa
1 dl tej vagy almalé vagy mandulalikőr
( 17 csepp keserűmandula aroma)
 
 
Díszítés:  málna lekvár és  1 dl porcukor + ½ -1 evőkanál tej vagy víz

A margarint a cukorral habosra keverjük, majd  hozzáadjuk egyenként a tojásokat .
Keverjük hozzá  a száraz összetevőket, a kiválasztott folyadékot és a keserűmandula aromát.
A tésztát zsírozott fém poharakba vagy muffin formákba töltjük.   175 fokos sütőben 30 percig sütjük a sütő alsó részében.  Hűlni hagyjuk.  A sütemények középére málnalekvárt teszünk, és porcukor-víz keverékkel körbefuttatjuk.


Egyszerűbb változat (körülbelül 14kpl)
150 g vaj,
1,5 csésze cukor,
2 tojás,
2 dl darált mandula,
1,5 dl liszt,
1 teáskanál sütőpor

A puha margarint a cukorral habosra keverjük. Egyesével hozzáadjuk a tojásokat. Hozzákeverjük a száraz hozzávalókat.  Muffin formákba adagoljuk. 200 fokon 12-15 percig sütjük.  A kihűlt süteményt málnalekvárral és porcukor-víz keverékkel  díszítjük.

2011. február 3., csütörtök

Mika Waltari: Palmu felügyelő tévedése

 Egy eseménytelen őszi délelőtt az öreg, kövérkés és kedélyes helsinki detektívfelügyelő azt a feladatot kapja, hogy tapintatosan tisztázzon egy halálos balesetet. A finn pénzarisztokrácia kéjenc semmittevőjét, Bruno Rygsecket holtan találták villájának fürdőmedencéjében. A felügyelő fiatal, lelkes segédjével indul munkába, aki természetesen kétbalkezes, és alig várja, hogy megjelent nagysikerű krimije után új könyvet adhasson ki. A luxusvillában a detektíveket az előkelő inas, Batler fogadja. Meglepetésükre a szalonban szinte az egész rokonság jelen van: az alkoholista unokaöccs, a szép, de szegény unokahug, a különc, vénkisasszony nagynéni, a halott különélő felesége és a családi konszern tehetséges, fiatalon nagy karriert elért igazgatója. Mindegyikük haragszik valamiért Brúnóra és magánügyben kereste fel a "baleset" reggelén. A ravasz és körültekintő gyilkos csak egy kis hibát követett el, de ez is elég a zseniális felügyelőnek arra, hogy az első terepszemlén rájöjjön: a züllött playboyt leütötték, s csak aztán dobták a fürdőmedencébe. A nyomozás során újabb gyilkosság történik, a villában megmérgezik Bruno Rygseck özvegyét. Most már teljes apparátussal lép munkába a felügyelő. Kideríti, mi történt a gyilkosságot megelőző éjszakán. Még arra is van gondja, hogy a haragban levő szerelmeseket - a szép unokahugot és a tehetséges igazgatót - összebékítse, majd csapdát állítson a gyilkosnak...




Egy finn testvérpárt sokféleképpen lehet jellemezni, Mika Waltarinak ehhez elég egy mondat: "De ha, úgy mondjam, Airi Rykämö olyan volt, mint egy tavaszi vasárnap, akkor Aimo Rykämö a maga részéről, legalábbis ezen a napon, a testet öltött hétfő reggelnek felelt meg; egész lényéről a legvilágosabban lerítt a rossz lelkiismeret, a testi és erkölcsi részegség." A helyszín a Rygseck-villa, ahol nem sokkal több mint egy órája meggyilkolták "Helsinki vegyes pénzügyi arisztokráciájának legeslegrandább kelevényét". A kényes ügyet természetesen Palmu felügyelő nyakába varrják, aki azt tartja: "A nyomozás teljesen passzív feladat, mert a megfontolt gyilkosságot úgysem tudjuk megakadályozni."

Igen, Mika Waltari írt detektívregényeket is, és milyen jókat. A Palmu felügyelő tévedését még 1940-ben, a Megmondják a csillagokat 1962-ben, már jóval azután, hogy tagjai közé választotta a Finn Tudományos Akadémia. Palmu felügyelője olyan összetéveszthetetlenül finn, ahogy Maigret francia vagy Ms Marple angol. De erre - mármint az író és a krimi kapcsolatára - csak az kapja fel a fejét, aki nem tudja, hogy Waltari érdeklődése és írói munkássága milyen nagy területre terjedt ki.
Az 1908-ban született finn író teológiát és irodalmat tanult az egyetemen, s a filozófiai tudományok kandidátusa lett, de előbb még húszéves korában megjelent A nagy illúzió című regénye, huszonhét éves korában pedig már az Apáról fiúra című regénytrilógiája, amelyért 1935-ben Állami Díjjal tüntették ki. Hét történelmi regényt írt, közülük legismertebb az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe. Írt verseket, drámákat, meséket, rádiójátékokat - magas színvonalon. Bár műveit több mint harminc nyelvre lefordították, legjövedelmezőbbek a detektívregények voltak, azokból támogatta a finn irodalmat és színházat. (A Fóti Gyermekvárosnak is jelentős összeget adományozott.)