A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Suomi - Finnország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Suomi - Finnország. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 9., szombat



Hogyan szabaduljunk meg tőle

Fotó: Rodeo.fi/Juha Tuomi
Nehezebb, mint amilyennek tűnik, ám egy finn csak mosolyog!
Finnország északi részeit már október elején hó borítja, míg a déli országrészeket csak december-január táján fedi összefüggő hótakaró. A hó általában márciusig megmarad délen, Lappföld legészakibb részein viszont csak júniusban olvad el. A finneknek tehát van tapasztalatuk, mi a teendő hóvihar és hideg esetén.
Az utak takarítását törvény szabályozza Finnországban. Az utak tisztítása az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok feladata. Az önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy a hóekék szükség esetére készenlétben álljanak, és a sószórógépek azonnal csúszásmentesítsék a síkos utakat.
Finnország vidéki részei ritkán lakottak. Itt az ingatlantulajdonosok takarítják a bekötőutakat. A fényvisszaverő oszlopok a hóekék vezetőinek és az úton közlekedő más gépjárművezetőknek a legvadabb hóviharban is jelzik az út szélét.

 

Hogyan élvezzük

Csak dőlj hátra, és élvezd a szánkózást!
Micsoda fantasztikus érzés egy késő őszi reggelen arra ébredni, hogy leesett az első hó! A gyermekek azonnal a szabadba rohannak, hogy hóembert építsenek vagy szánkózzanak, a felnőttek pedig előszedik téli sportfelszerelésüket.
A sífutás nemzeti időtöltés, szinte minden önkormányzatnak van kivilágított sífutópályája. Az évente megrendezésre kerülő 60 kilométeres Finlandia símaraton több mint 5000 résztvevőt szokott vonzani. Az iskolák februárban vagy márciusban egy hetes síszünetet tartanak, amikor sok szülő is szabadságot vesz ki, hogy a család együtt élvezhesse a tél örömeit.
Kedvelt sportágak még az alpesi sílesiklás, a snowbord és a freestyle sí. Utóbbi viszonylag új sportág, de a fiatalok és merészek körében roppant közkedvelt. A korcsolyázás a sífutáshoz hasonlóan nemzeti sportnak számít. Az önkormányzatok korcsolyapályákat üzemeltetnek az iskolák udvarain vagy a lakótelepek e célra megfelelő közterein. Az országszerte elérhető korcsolyacsarnokok nemcsak a magánszemélyeket és korcsolyaklubokat szolgálják, hanem a hokicsapatok edzőpályái is.

 

Megfelelő öltözet

Megfelelő ruhában bátran lehet játszani a hóban!
Télen csak az tud a szabadban tartózkodni, aki megfelelő öltözéket visel. Elsősorban egy kényelmes, izzadságot elvezető alsó ruházatra van szükség. Ennek feladata, hogy a nedvességet a bőrről a ruházat külső rétegei felé vezesse, a testet melegen és szárazon tartsa. Minden áruházban és sportboltban beszerezhető. Föléje még egy réteg meleg ruha kerül: pamut, gyapjú vagy polár anyagból. A harmadik, külső réteg legyen szél- és vízálló, de lélegző anyag, megfelelően bélelve, steppelve.
Külön figyelmet érdemelnek a lábak, kezek és a fej hideg elleni védelme. Először is egy izzadságot elvezető zoknira van szükség, ami fölé egy gyapjúzokni kerül, végül a kényelmes, megfelelően szigetelt, nem csúszós talpú téli lábbeli. Semmi sem tudja úgy elrontani a téli kint tartózkodást, mint ha fázik az ember lába. A kesztyű legyen kényelmes és bélelt. A sapka védje a fület, nagy hidegben egy selyemből készült arcvédő jó szolgálatot tehet.
Ahogy a finn mondás tartja: „Nincs rossz idő, csak rossz öltözék.”

 

A téli esték mulatságai

A legkedveltebb téli sportág mozgalmas és izgalmas.
A külföldiek vélekedésével ellentétben a sötét téli estéken számos kikapcsolódás várja munka után a finneket. A tanulni és olvasni vágyóknak ott van a kiterjedt könyvtári hálózat Az országban több mint 250 népfőiskola, felnőttoktatási központ kínál elfogadható áron hasznos időtöltést: nyelv- és kézimunka tanfolyamokat, művészeti és sport oktatást – bármit, ami népszerű és az emberek érdeklődésére tarthat számot. Ezek az intézmények nagy múltra tekintenek vissza és évente mintegy 800 000 érdeklődőt vonzanak.
Finnországban rengeteg egyesület működik, amely különféle módon javítja tagjainak életminőségét: sporttevékenység keretében, más kultúrákkal való megismerkedés útján, helyi problémák kezelésével, nemzetközi fejlesztési projektek révén, mozgósítva a gyermekeket, időseket és fogyatékosokat – összehozva a hasonló érdeklődési körű embereket. Az országban több mint 123 000 bejegyzett egyesület működik, statisztikailag minden finn több egyesületnek is tagja.
A kulturális és sportrendezvények mindig széles közönséget vonzanak. Minden magára valamit is adó városnak van színháza és zenekara, a legnépszerűbb darabokra hónapokkal korábban elkelnek a jegyek. A beltéri sportok kínálata széleskörű, de téli estéken vitathatatlanul a jéghoki vonzza a legnagyobb tömegeket. Szóval, akár otthon marad az ember egy jó könyvvel, akár portugálul tanul, vagy kedvenc jéghokicsapatának szurkol, a finnek megtalálják a módját, hogyan élvezzék a téli időszakot.
Az eredeti angol nyelven írott cikk a thisisFINLAND portálon olvasható itt.

2013. február 16., szombat

Hogyan élik túl a telet Finnországban?



A hideg, sötét, havas tél beköszönte még nem jelenti, hogy az országban megáll az élet. Ellenkezőleg: a finnek nemcsak túlélik, de élvezik is a telet!
Finnország a világ egyik legészakibb állandóan lakott területe. A finn tél hossza három hónaptól hét hónapig változhat az ország különböző területein, de helytől függetlenül mindenesetre hideg, sötét és havas. Ezek a körülmények azonban nem jelentik, hogy megáll az élet. A finnek reggelente elmennek dolgozni és iskolába, függetlenül attól, milyen hideg van és mennyi hó esett az éjjel.
A finnek tudják, hogy hozzák ki a legtöbbet a téli hónapokból. A következő 8 tanács másoknak is hasznos lehet: így élik túl a finnek az év leghidegebb hónapjait.

 

Kávé

Fotó: Rodeo.fi/Juha Tuomi
Egy csésze fahéjas cappuccino felmelegít a téli fagyban.
A kávé segít mozgásba lendülni a sötét, hideg téli reggeleken. Erőt ad a nap hátralevő részére, sőt, néhányan állítják, hogy az elalvást is megkönnyíti. A statisztikák szerint Finnországban az egy főre eső kávéfogyasztás 2009-ben 11,92 kilogramm volt, ami körülbelül napi 3,8 csésze kávét jelent naponta. (Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 4,09 kiló, Svédországban 7,35 kiló, Magyarországon 2,7 kiló kávé fogy fejenként egy évben.) Igaz, a finnek világosabb pörkölésű, hosszabb lére eresztett kávét isznak, mint amihez mi szoktunk.
A kávé felszolgálása a finn hagyományok fontos része. A legtöbb családi ünnepen, munkahelyi összejöveteleken, vendégváráskor az asztalra kerülnek a formás kávéscsészék és a különféle sütemények. A finnek azonban bárhol tudnak kávézni – bármi történik velük, a kávéscsésze után nyúlnak. Az utóbbi időben a városokban elterjedtek az amerikai típusú kávézók, amelyek nagyon hamar széles közönséget toboroztak.
Más forró italok, a tea, kakaó, forró feketeribizli szörp és a glögi – a forralt bor északi változata – szintén nagyon népszerűek télidőben.

 

Szauna

A forró szauna után csobbanás a jeges vízbe
A szauna a finnség szimbóluma – joggal. Legalább két millió szauna található az országban, amelyben 5,4 millió lakosa él, és 2,6 millió lakóingatlan található. Számuk ráadásul egyre emelkedik, mivel az új lakásokban már a fürdőszoba része az elektromos szauna.
A finnek szaunázni indulnak esti kikapcsolódásként, sportolás után, egy izzasztó munkanap végeztével, a baráti társaság kedvéért, egy tárgyalás lezárásaként, vagy csupán azért, mert éppen szaunanap van. A szauna a nagy ünnepeknek is - mint a karácsony, vagy Szent Iván nap - szerves része. Tévhit, hogy a finnek szaunázás közben azon versengenének, ki bírja tovább a forróságot. Általában a 80 fokos hőmérsékletet tartják kellemesnek.
Télen a szaunában az ember felmelegítheti a hidegtől elgémberedett tagjait. A szauna az ellazulás, a kikapcsolódás és elmélkedés helye, kilépés a napi taposómalomból. Sokak szerint egy vízparti szaunában a legnagyobb élmény megmártózni a tó vagy a tenger jegébe vágott lékben. Ha más nem, ez biztosan felpezsdíti az ember vérkeringését!

Jól fűtött lakások

Fotó: Rodeo.fi/Tuomas Marttila
A hármas üvegezésű ablak garantálja, hogy a meleg bent marad, még ha kint csikorgó fagy van is.
Ha a lakásban meleg van, mindegy, hány fokot mutat odakint a hőmérő. Finnországban sokat tettek az energiatakarékos, megújuló természeti forrásokat használó építéstechnológia fejlesztése terén. Az építési előírások szerint az új épületekbe háromrétegű üveggel ellátott ablakokat kell beépíteni, a legújabb technológiák pedig azt is lehetővé teszik, hogy az ablakok napelemként működjenek. Az épületek külső falait legalább 10 centiméter vastagságú hőszigetelő anyaggal borítják.
A fűtésnek számos formája elérhető, melyek közül a távfűtés a leghatékonyabb, leggazdaságosabb és leginkább környezetbarát, amellyel nagyszámú ingatlant lehet fűteni. Az egyedi fűtésmegoldásokhoz képest a távfűtés legalább 30 százalékos megtakarítást jelent. A kapcsolt hő- és villamosenergia termelésű erőművekben felmelegített vizet csőrendszereken vezetik a lakások radiátoraiba, ahonnan a víz újrafelhasználásra és újramelegítésre visszakerül az erőműbe.

Téli autóvezetés

Fotó: Rodeo.fi/Tero Sivula
Motorblokk fűtéssel az autó könnyebben és gyorsabban indul a legnagyobb hidegben is.
A finnek télen szinte ugyanannyit autóznak mint nyáron, ehhez azonban speciális felszerelésre van szükség a csúszós utakon.
Minden finn autótulajdonos köteles autóján téli gumit használni, ami lehet egész évre való abroncs, vagy szöges abroncs. Az autótulajdonosnak a tél beköszöntével fel kell készítenie járművét a megváltozott vezetési körülményekre: rövidebb látótávolság, csúszós utak, hosszabb féktávolság.
A motorblokk fűtés lehetővé teszi, hogy az autó könnyebben induljon, csökkenti az üzemanyag-felhasználást, egyszóval remek megoldás azoknak, akiknek nincs garázsuk, hanem a szabad ég alatt parkolnak gépkocsijukkal. Finnországban megszokott látvány, hogy hazaérkezvén az autós a parkolóban csatlakoztatja autóját az elektromos oszlopokhoz. Az északi országokban eladásra szánt autókban a beépített ülésfűtés szériatartozék, amit a vezetők ezen az északi szélességen valóban értékelnek.

Forrás: innen

2012. április 2., hétfő

Takatalvi

A takatalvi egy finn kifejezés,  amelyet úgy lehetne fordítani, hogy újra tél, vagy megint tél. A takatalvi egy rettentő szürke és borzasztó időszak,  pont mire elmúlik a fagy, végre olvad a jég a tavakon, csicseregnek a madarak és tavaszillat terjed a levegőben, újra megjön a hó. 
Persze itt leginkább hózáporokra kell gondolni és nem igazi nagy fagyokra. Olyanra, mint a mai egész napos hóesés hófúvással, 25-30 centis hóval.
 Ez tán még depressziósabb látvány, mint az egy hónapon keresztül tartó olvadás. Mikor már azt hisszük túl vagyunk rajta, és már-már elrakjuk a hólapátot, csizmát, nagykabátot, akkor fogcsikorgatva várjuk, hogy mikor áll már el, érdemes-e most kimenni havat lapátolni vagy kárba veszett munka lenne.


Hétvégén ilyen napsütéses időnk volt és rengeteg hó elolvadt.



Tegnap este elkezdett esni és azóta sem pihent egy pillanatra sem.  Ugye gyönyörű? De nem áprilisban!




Az idő ilyenkor annyira depresszív, hogy inspirálólag hatott egy másik finn nemzeti közkincsre: a metal zenére. A Mokoma  trash metal zenekarelőadásában ajánlom figyelmetekbe a Takatalvit. 



2012. március 1., csütörtök

Sauli Niinistö az új finn elnök

Sauli Niinistö nyerte meg a finn elnökválasztást. A legfőbb kormányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje a szavazatok 62,6°%-át szerezte meg. Ellenfelére, a zöldpárti Pakka Haavistora a választópolgárok 37,4%-a szavazott.
A tapasztalt politikus  a szociáldemokraták vezette koalíciós kormányban igazságügyi, majd pénzügyminiszter volt. Szigorú költségvetési politikájáról és töretlen akaratáról ismert. Az ő irányításával lett Finnország az euróövezet tagja. Választási kampányában határozottan védelmébe vette a közös európai valutát.


A mai elnökké avatási ceremónia alatt alig volt forgalom a patikában, minden otthon ült a tévé előtt.

2012. február 29., szerda

Karkauspäivä - szökőnap

Négy éves szünet után ismét szökőnapot ünneplünk.
A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ.

Finnországban 1998-ban a szökőnapot február 29-re tették Svédországot követve.Mindkét országban 2000-ben volt először február 29-e a  szökőnap.
 

Ez a nap Finnországban hagyományosan a "férjkérés" napja.
 A szökőnap  fordított nap. Amikor minden a feje tetején áll. Régen a nők nem  tehettek házzassági ajánlatot a kedvesüknek, de szökőnapon a világ eléggé összezavarodott ahhoz, hogy az ilyen kivételezés is megengedett volt.

Ez a szokás  Angliában már évszázadok óta jól ismert. Finnországban a 1800-as évek végén terjedt el. A házassági ajánlatot egyébként nem kellett komolyan venni. Nemleges válasz esetén a férjjelölt köteles volt egy szoknyára való szövetet vásárolni.Angliában a hölgyeknek be kellett érniük egy pár kesztyűvel.

Csak 4 évente van ilyen lehetőség! Egyedülálló hölgyek, ragadjátok meg az alkalmat! Carpe Diem!
Lauri Viita

2012. február 7., kedd

Finn divatkörkép 2.

Finn tervezők
Akárcsak nálunk Finnországban is rengeteg kezdő és kevésbé kezdő helyi tervező tevékenykedik, több showroom, üzlet és gyűjtőhely található Helsinki belvárosába (az üzletekről egy térkép itt található).

Ivana Helsinki

Az Ivana Helsinki márkanév nem ismeretlen a koppenhágai divathét látogatói előtt, hiszen a híres finn márka szezonról-szezonra bemutatkozik a rendezvényen. A tervező Paola Ivana Suhonen ötvözi a szláv melankóliát, a skandináv egyszerűséget, a téli szomorúságot és a sarkvidéki nyári éjjelek hangulatát. Kreációi jellemzője a számos kézzel készült részletben rejlik, és a tradicionális finn kézműipar hagyományaiban. A női ruhák mellett férfi- és gyerekruhákat is tervez, valamint lakáskiegészítő részleget is üzemeltet Ivana Helsinki  Hemma néven.

Hanna Sarén

A Hanna Serén márkanév mögött az azonos nevű tervezőnő és férje, Jussi Tiilikka áll. Első kollekciójukat 2001-ben mutatták be, amit 2004-ben cipővonal követett. Lábbelijük még a Szex és New York egyik epizódjában is szerepelt. Első boltjukat Helsinkiben 2006-ban nyitották meg. A márka többek között együttműködött a Seppälä nevű Finnországban, Észtországban, Litvániában és Oroszországban népszerű ruha-üzletlánccal.


Street fashion
Amikor egy térség divatját tanulmányozzuk nem elég csak a híres és kezdő tervezőket megvizsgálni, hiszen az utca divatja árul el a legtöbbet az öltözködési kultúráról. Az északon élő népeknek nincs könnyű dolguk már, ami a divatozást illeti, hiszen az alacsony átlaghőmérséklet miatt inkább a funkcionalitás dominál. Bár tény se a finnek, se a svédek nem olyan fázósak, mint egy mérsékelt övi klímához szokott magyar.

Tavasszal és nyáron tudnak az itt élő lányok leginkább a divatnak hódolni. Ekkor még talán jobban is mint mi, hiszen nálunk, ha kánikula van, akkor a trend háttérbe szorul és csak az válik fontossá, hogy minél kevesebb ruha legyen rajtunk - na náluk e miatt egy kicsit sem kell aggódni. November tájékán, amikor a street fashion képek is készültek a hőmérséklet még mínusz tíz és plusz öt fok között ingadozott, az északi népeknek ez kicsit sem hideg, inkább csak hűvös. Akárcsak a nyugatra lévő országokban itt is sokkal inkább ki merik fejezni az emberek, legyen az fiatal vagy idős, magukat a ruháikkal. A H&M-ben válogatva pedig sokkal több divatkövető sráccal találkoztunk, mint itthon nálunk.


Forrás: innen

2012. január 24., kedd

Finn divatkörkép 1.

Ha Európa északi része kerül szóba, akkor a legtöbbeknek csak a svéd Ikea, a finn Nokia és a szintén svéd H&M ugrik be, pedig a néhány millió fő alkotta térségben még számos, kisebb, nagyobb designmárkával találkozhatunk. Egy északi út során feltérképeztük a finn designerek üzleteit és a gyűjtőhelyeket, valamint a helyi street fashion is kielemeztük.

Marimekko

A finnek neves és méltán népszerű ruhákat, lakástextileket és tárgyakat kínáló márkája a Marimekko. A magyar pénztárcának nem éppen olcsó üzletlánc boltjaival lépten-nyomon találkozhatunk a finn fővárosban, Helsinkiben, de a környező városokban is. A csodás mintás anyagokat kínáló márka már hatvan éve jelen van a piacon szinte töretlen ismeretséggel.

A Marimekkot 1951 óta jegyzik. Az 1949-ben a kelmékkel foglalkozó Printex cég tulajdonosának a felesége, Armi Ratia azzal az ötlettel állt elő, hogy gyártsanak új, merész mintájú textileket is. A kreatív mintákat imádták az emberek, viszont a méterben kapható anyagokat nem tudták mire használni, ekkor találták ki, hogy majd ruhákat készítenek a népszerű kelmékből. Ezért megalapították a különálló vállalatot, a Marimekkot. Az első divatbemutatóra 1951-ben került sor, majd egy évvel később megnyitották az első kiskereskedelmi üzletet is. Az cég életében az első fontos tervező 1953-tól 1960-ig dolgozott a Marimekkonak, ő volt Vuokko Nurmesniemi, akinek több ma már klasszikus mintát is köszönhetünk.
A márka védjegyévé vált logót 1954-ben alkotta meg Helge Mether-Borgtröm.
A nemzetközi siker az ötvenes évek második felében következett be, mikor brüsszeli világkiállításon vett részt a márka. Az tengeren túli ismeretséghez Jacqueline Kennedy nagyban hozzájárult, hiszen hat ruhát vásárolt egyszerre a cégtől, a sajtó persze egyből felkapta a témát. Az első külföldi kiskereskedelmi üzletet 1960-ben Stockholmban nyitották meg. A céget egy megszakítással 1970-től jegyzik a tőzsdén.Több híres tervezője is volt a cégnek a hatvanéves története alatt, kiemelkedik közülük Peutti Rinta, aki 1972-ben megalkotta az első férfi ruhát, és az 1974-től tevékenykedő Fujiwo Ishimoto is, aki közel háromszáz tervet alkotott. Mellettük meg kell említeni Marja Sunat is, akinek pedig a kötött vonalat köszönheti a Marimekko.
A cégalapító Armi Ratia 1979-ben hunyt el, a nyolcvanas években nehéz időket élt át a márka. Az Amer Group Ltd 1985-ben megvásárolta a Marimekkot, és kivonták a tőzsdéről. Az újabb felvirágzás a kilencvenes években következett be, 1991-ben a Kirsti Paakkanen's Workidea vásárolta meg a vállalatot, 1999-től pedig újra jegyezik a tőzsdén. A fiatal tervezők hatására a növekedés az ezredforduló után indult be igazán, jó úton haladnak, hogy a világ legnagyobb nyomott anyag tervező vállalatává váljanak, valamint a legnépszerűbb alapfokú-design cégévé. Az erős finn identitás mellett a Marimekko fontosnak tartja az egyéniséget, a kultúrák tiszteletét, a szabadságot, a kreativitást, a felelősséget, és hogy munkájukat lelkesedéssel és elkötelezettséggel végezzék.


Forrás: innen

Folyt.köv.

2012. január 14., szombat

12. Educatio Kiállítás Budapesten finnországi kiállítókkal



Immár 12. alkalommal várja a nagy hagyományokkal rendelkező Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a látogatókat – középiskolás diákokat, szülőket, pedagógusokat, intézményvezetőket és - fenntartókat – ez alkalommal 2012. január 20-21-én, pénteken és szombaton 10 és 17 óra között a Papp László Budapest Sportarénában (1143 Budapest, Stefánia út 2.).



Finnish Network for International Programmes (FINNIPS) Pavilon A/A33
HAMK UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES Pavilon A / A14
JAMK UNIVERSITY OF APPLIED SCIENCES Pavilon A / A15
Sotkamo upper secondary school Pavilon A / A09
 

A kiállítás minden látogató számára ingyenes!

2012. január 10., kedd

World Design Capital Helsinki 2012




Az ICSID (Ipari Formatervezők Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) 2012-re Helsinkit választotta  a világ designfővárosának. A finn főváros a hollandiai Eindhoven előle vitte el a pálmát, a megmérettetés végső szakaszában ez a két város maradt talpon. Az elnyert címnek köszönhetően számos rendezvényt, konferenciát, kiállítást tartanak majd a városban. A megtisztelő, kétévente kiosztott címre azok a városok pályázhatnak, amelyek életében a design kiemelt szerepet játszik.

 A mérlegelésnél sokféle szempontot vettek figyelembe, például hogy mennyire van jelen a design az adott városban a különféle iparágak képében, milyen az oktatás ezen a területen, vagy hogy hány formatervező dolgozik a városban. Ennek tükrében nem tűnik meglepőnek, hogy a skandináv design egyik központja lett a nyertes. A 2004-ben útjára indított kezdeményezés hamar nemzetközi jelentőségű programmá nőtte ki magát. 2010-ben Szöul viselhette a kitüntető címet.
Senaatintori - Helsinki

2011. május 10., kedd

Eurovision 2011

A finnek nagy lelkesedéssel követik a dalversenyt, pedig nem nagy eséllyel indultak évről-évre. Míg 2006-ban a finn Lordi együttes megnyerte a versenyt. Azóta dupla lelkesedéssel drukkolnak. 

Finnországot idén Paradise Oskar (Axel Ehnström)  (szül.: 1991) képviseli.
A dal a 2011. február 12-én rendezett finn nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. A döntő tízfős mezőnyéből három dal jutott tovább az úgynevezett szuperdöntőbe, ahol a dal a telefonos szavazatok 46.7%-át begyűjtve végzett az első helyen.
A dal egy kisfiúról szól, aki az éghajlat-változástól akarja megmenteni a földet.
Ma olvastam, hogy nagy érdeklődés övezi, főleg Németországban és természetesen az északi országokban, Svédországgal az élen.


Magyarországot a tavalyi X-faktorban feltűnt Wolf Kati képviseli.

És végül a 2006-os nyertes Lordi:

2011. április 27., szerda

Tavasz - Húsvét - Mämmi

Végre elolvadt az utolsó hókupac is az udvarunkon! Kibújt a hóvirág is, a fehér krókuszaim is buzgón bontogatják szirmaikat. Vajon mi történt a sárgákkal és lilákkal?


 Ugyan már elmúlt húsvét, de érdemes pár szót ejteni a mämmi-ről. A finneknek szinte minden ünnepre megvan a kulináris ételük, italuk: karácsonyi csillag, Runeberg süti, farsangi puffancs.
Húsvéthoz a mämmi tartozik.
A mämmi malátából, rozslisztből és vízből készül, amelyet melasszal és egy narancsfajta héjával ízesítenek. Kemencében sütik meg (körülbelül 3 óráig) és néhány napos hűtés (ma már fagyasztás) után tálalják. Hagyományosan nyírfahéjból készült edényben (tuokkonen) tárolták a mämmit, amelyet egyes cégek a csomagolásban ma is igyekeznek utánozni. Leginkább cukorral és tejszínnel tálalják. Nagy bátorság kell hozzá, meglehetősen gyanús, nem túl nagy bizalmat ébresztő barna massza. Nekem a vaníliafagylaltos változat tetszett. Az íze olyan, mint egy öregedő szilvalekváré és nagyon laktató.

2011. április 17., vasárnap

Virvonta

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.
A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.
A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (palmusunnuntai) Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették.

2011
 



Virvonta vagy virpominen a gyermekek hagyománya. Virágvasárnap boszorkánynak vagy a boszorkány macskájának öltözött gyerekek körbejárják a rokonságot szomszédságot és feldíszített barkaágat (pajunkissavitsa) lengetve, mondókát mondva kívánnak boldogságot és jó egészséget:  ”Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks. Vitsa sulle, palkka mulle.” Kb. annyit tesz:  Jó egészséget virpolok (kívánok) az elkövetkezendő esztendőre, barkaág neked, fizetség nekem.
A barkaágért cserébe csokitojást, édességet, ritkább esetben pénzt kapnak.


2008

2009
2009




















2010