Sapka és sál

Márciusban már enyhébb napokat élünk, de egy ilyen szellős, vidám, könnyű sapkát, sálat még magunkra terítünk reggelente iskolába menet.

Farsangi puffancs

B.M. Grapesnek küldöm a beígért finn farsangi puffancs receptjét. A finnek tényleg csak farsang idején eszik, pedig annyira finom amilyen egyszerű.

Tészta:  

5 dl tej

5 dkg élesztő

2 tk só

2 dl cukor
1 ek darált kardemon
1 tojás 

14-16 dl liszt
20 dkg puha  margarin

Töltelék:  

lekvár
VAGY
mandulás töltelék: /15 dkg mandulamassza (ezt helyettesíthetjük 1 dl reszelt mandula, 1 dl porcukor és 1 dl tejszín keverékével)/
ÉS
1,5 dl felvert tejszínhab
vaníliás cukor ízlés szerint 

A langyos tejben 1 kk cukorral felfuttatjuk az élesztőt. Ehhez hozzáadjuk a liszthez, majd a többi hozzávalót. Dagasztjuk, majd meleg helyen a duplájára kelesztjük.
Ha megkelt, akkor golyókat formálunk belőle, majd ismét kelesztjük, kb. 10-15 percig. Tojással megkenjük, (szórócukorral megszórjuk), majd előmelegített 225 fokos sütőben 12-15 perc alatt megsütjük. Így is nagyon finom!

Ha kihűlt, ketté vágjuk a zsemléket, majd lekvárral vagy a mandulás töltelékkel megtöltjük. Erre kerül a felvert tejszínhab, és végül rátesszük a tészta tetejét. Porcukorral megszórhatjuk, ha nem tettünk rá szórócukrot.

Gyöngyitisz

Engem is megfertőzött a gyöngyitisz és most mindenhol gyöngyök gurulnak, még álmomban is gyöngyöt fűzök. Már elég régóta tervezem, hogy elmélyülök a témában, mert nagyon szeretem a szép karkötőket.

Kedvencem a piros, és feketével kombinálva nagyon jól mutat. Sajnos elég nehéz fényképezni, ezt is fejlesztenem kell még.

A kolléganőmnek készítettem ezt a gyöngy karkötőt. A kövek a gyermekeit jelképezik: a rózsaszín kislányt, a kék fiút. Magamnak is csináltam, majd teszek fel képet róla, ha sikerül elfogadhatóan lefotózni.

Húshagyó kedd – Laskiainen

A katolikus egyház tavaszi nagyböjtjét kezdő ünnep. Mozgó dátumú ünnep, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Az ünnep után hamvazószerdán (tuhkakeskiviikko) kezdődik a 40 napos böjt, ami húsvétig tart. A böjt lényege a húsételek kirekesztése az étrendből. A tavaszi böjtött a 600 évektől tartják.  Ezelőtt számos országban karneválokat tartottak .  A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.

Erre az időszakra esett az ókori európai Újév, ezért Finnországban sok néphit és mágia kapcsolódik hozzá. Több szertartás ered az ősi munkaünnepből, amikor a nők befejezték a len, a kender, és a gyapjú feldolgozását és fonását. A parasztok hatalmas szánkózással kívántak a következő évre bő termést: ”Pitkiä pellavia, hienoja hamppuja ja lautasenkokoisia nauriita ” Hosszú lenrostot, finom kendert és tányérméretű fehérrépát. Minél hosszabbra csúszott a szánkó, annál bőségesebb év volt várható.

 Himos, Snow Tubing, 2002

Mostanság a húshagyó kedd nem a lentermeléshez kötődik, hanem a sötét tél búcsúztatáshoz és a tavaszváráshoz.

Manapság, aki él és mozog, szánkókkal, "tepsikkel" vagy egyszerűen nylonzacskókkal, kartonlapokkal felszerelve a havas lejtőkhöz sereglik, s a februári kemény, friss hidegben jó nagyot szánkózik. A gyerekeknek ilyenkor a játszótereken speciális jég-csúszdákat szoktak építeni, melyeket színes dekorációval tesznek még vidámabbá. 

2010. február, óvodai jégcsuszka építés

 

A hidegben megéhezve jólesik a meleg leves. A húshagyó keddi menü gerincét a farsangi sárgaborsóleves (hernekeitto) képezi, mely után már csak a finom farsangi puffancs (laskiais pulla) befogadására képes a majdnem teli gyomor.

Vendégek - síelés

Vendégek - játék