Reggel hóesésre ébredtünk, ami nem tartott sokáig és utána a nap is kisütött. Gyönyörű időnk volt ezen a szomorú ünnepen.
Pyhäinpäivä a keresztény szentek, mártírok és a halottak napja. Sok országban, köztük Magyarországon is november 1-én tartják. A finnek 10.31. és 11.6. közé eső szombaton ünneplik.
Délután mi is elmentünk a közeli, Messukylä temetőbe és gyertyát gyújtottunk a máshol eltemetettek emlékkövénél. Marci hazafelé egész úton a halálról és a háborúkról kérdezgetett.
Nagyon szép ez a sok gyertya.:9
VálaszTörlésJó dolog, hogy Marci fiad így érdeklődik. nemcsak azt jelenti, hogy férfiasodik, komolyodik, hanem azt is, hogy közelről még nem találkozott a halállal. Legyen sokáig így!
Az a baj, hogy olyan kérdéseket tesz fel amire nagyon nehéz az ő szintjén válaszolni. Most éli a második miért korszakát. Minden érdekli és érezni a kérdésein, hogy komolyan foglalkoztatja a dolog. Igyekszem válaszolgatni neki, de néha tényleg nagyon fárasztó :)
VálaszTörlésIgen, megértem. Azért mondtam, hogy nálunk ez korán rendeződött, semmi kérdés nincs. Lili 6 éves volt, Bella meg 4, mikor meghalt apám. Innentől képben voltak.
VálaszTörlés-Ne rohangálj, mert elüt az autó!
-Akkor meghalok, kivisztek a temetőbe, mint tatát, és ott hagytok?
Na ez nagyon fájó, inkább a kínos válaszok.
Mi van Zafónnal?
Ezt nagyon sajnálom.
VálaszTörlésÉn is már kiskoromban szembesültem a halállal, de akkor valahogy nem volt annyira megrázó. Természetesnek vettem. Aztán ahogy nőttem úgy viselt meg egyre jobban.
Az én gyerekeim valamennyire "védve" vannak, mert a rokonság Mo.-on van.
Én is Tatának hívtam a nagyapámat.
Zanfónt félretettem :( , talán karácsonykor több lelkesedésem lesz hozzá.
VálaszTörlésTaláltam a neten Waltari krimit magyarul, most azt olvasom.