Varázsboleró

 Megint egy régi munka. Ezt a bolerót két éve készítettem.
Gyerekkoromban nekem is volt egy ehhez hasonló fehérben világoskék csipkével. Nagyon imádtam. Megörültem amikor rátaláltam a Novita oldalán. Egyből eldöntöttem, hogy kötök Renátának egyet. A színt ő választotta. Sajnos ő nem szereti annyira, ezért csak párszor vette fel.

Nagyon egyszerű volt, mert csak egy téglalapot kellet kötni, kétoldalt félig összevarrni és utána körbehorgolni. A horgolás már nekem bonyolult, mert nem tudok horgolni. Ahhoz képest elég jó lett.

Modell : Taikabolero

Fonál: Novita Samos kb 350g

50 g = 90 m 50% puuvilla, 50 % akril

5-ös kötőtű és 5-ös horgolótű

Finn konyha

Svédek már nem vagyunk, oroszok nem akarunk lenni - legyünk tehát finnek.

A. I. Arwidsson:  A Változó Világ bölcsességei 

Reguly Antal így vélekedett a finn étkezésről: "Táplálékuk  és  ételeik  elkészítési  módja a lehető legrosszabb.  Napi  táplálékuk  a sós nyers hal és az édes vagy savanyú tej,  a húst is mind lesózzák vagy megfüstölik,  egyedül a burgonya és a zabkása az, amit melegen esznek. De ünnepeiken jobb ételeket  is kap az ember, kávét pedig mindig." Ezeket a nem túl  hízelgő sorokat Reguly 1840-ben írta, tehát akkor, amikor  Finnország  lakosságának mintegy  fele  szükségtáplálékon élt, olyan ételeket evett, amelyek csak 40%-ban voltak  alkalmasak emberi fogyasztásra.  "Volt idő, mikor éhezni azt jelentette, hogy az ember finn."  - tartja a mondás. A finn történelem lapjain és a hagyományokban megőrződtek a különösen ínséges esztendők (pl.1695-97:az ún. "nagy halálévek") emlékei. A legutolsó nagy éhínség nem is olyan régen, 1867-68-ban pusztított Finnországban. Ez a két év volt a kb. tíz évre nyúlt "bibliai szűk esztendők" közül a legnehezebb. Ruovesi, Orivesi vidékén minden hatodik ember áldozatául esett. A kormány kérésére szakemberek járták a falvakat és tanították a népet, hogy kell zuzmóból, mohából ehető kenyeret sütni. Ilyen körülmények között a finn konyhaművészet  csak későn indulhatott fejlődésnek.    Az ősrégi népi ételek, étkezési módok, evőeszközök, edények a finn parasztgazdaságok többségében az 1920-as évekig, helyenként  a 2. világháborúig is fennmaradtak. A  nemesség és  a polgárság  étkezési szokásai a gusztáviánus kortól (az 1770-es évektől az 1810-es évekig) kezdve mentek át jelentős változáson.  Ekkor kezdődött - svéd közvetítéssel - a francia hatás, amely szerencsésen keveredett a szintén franciás jellegű orosz konyhaművészettel. Természetesen mind a svéd-finn, mind az északi orosz népi táplálkozásnak voltak közös, a  földrajzi adottságoktól függő jellegzetességei, bár a pravoszláv vallásúak étkezési szokásai jelentősen különböztek az említettekétől. Végeredményben a finn konyha rendkívül változatossá, könnyeddé, ízletessé, táplálóvá alakult.  Mindemellett  vannak  olyan különlegességei, amelyekkel Finnországban járva alkalmunk lesz megismerkedni. Szíj Enikő: Finnország c. útikönyvéből (Panoráma, Budapest, 1979)

Black Bomb - csokisüti tojásnélkül

 Nemcsak a tojásérzékenyeknek ajánlom ezt a nagyon finom, egyszerű és gyorsan elkészíthető csokis sütit. Nem túl édes, a gyerekeknek is nagyon tetszett. Meglepően könnyű lett a tésztája.

Hozzávalók (nagy tepsihez):

• 8,4 dl liszt
• 5,5 dl cukor
• 1 tk só
• 2 tk szódabikarbóna
• 2 ek kakaópor

• 2 ek ecet
• 2 tk vaniliáscukor
• 0,5 dl olaj
• 5,5 dl víz

A liszthez hozzákeverjük a cukrot, sót, szódabikarbónát és a kakaóport.  Hozzáadjuk az ecetet, vaniliáscukrot, olajat és vizet. Jól összekeverjük és 200 fokon kb. 35 percig sütjük.

 Máz:

• 50 g olvasztott margarin
• 0,5 dl kávé
• 300 - 400 g porcukor ( a recept csak 250 g-ot ír, de én kevésnek tartottam és még kevertem hozzá egy kicsit)
• 3 ek kakaópor (célszerű szitálni, akkor könnyebb elkeverni.
• 2 tk vaniliás cukor

A máz hozzávalóit összekeverjük és a langyos tésztára kenjük.
A gyerekek kedvéért színes tortareszelékkel díszítettem.

Őszi takarítás - syystalkoot

Ma tartottuk a szokásos őszi lakóközösségi nagytakarítást. A saját udvarunkat már tegnap rendbe raktuk. András és én gereblyéztük a leveleket, Reni pakolta a zsákba, Norbi metszette a bokrokat és kicipelte a zsákokat a konténerbe. Marci virágok gyűjtött, csigát keresett, meg jég darabokat, biciklizett, kihordta a nagyobb darab faágakat a konténerbe és segített megtaposni. Gyönyörű napos időnk volt, bár a hőmérséklet 0 fok körül mozgott.


 Én ma dolgoztam, de családom helyt állt helyettem is. A jó idő folytatódott és a gyerekek lelkesen gereblyézték a leveleket a közös részeket: szőnyeg porolót és a  parkolót tették rendbe. Marci lelkesen mesélte: haravoztam. (finnül gereblyézni magyar ragozással). Annyira "fáradt" volt, hogy lefeküdt a parkolóban. Mikor bejöttek András mondta neki, hogy menjen aludni, de Marci visszavágott: csak vicceltem, Apa.
A munka után kaptak kalácsot és sütöttek makkarát (krinolint).
Sajnos még nem hullott le minden levél, ezért  holnap megint kaparászhatom az udvaron a leveleket.

 

Finn érdekességek 2.

Rappiluodon silta- Rappiluotoi híd

Finnország történelme

A finnek őstörténetét számos talány övezi. A mai Finnország déli része valószínűleg már az utolsó jégkorszak előtt, kb. 13 000 évvel ezelőtt is lakott volt. A különböző korokból számos régészeti lelet került elő, ám az itt lakók nyelvéről nem lehet biztosat tudni. A sokáig uralkodó nézet szerint az ősfinn lakosság időszámításunk kezdete táján érkezett erre a területre, a mai felfogás szerint viszont már lényegesen korábban élt itt finnugor nyelvet beszélő népesség. 

          A keresztes hadjáratok idején, a XII. században Finnországot – önálló tartományként – Svédországhoz csatolták, s ezáltal a nyugati egyház részévé vált. 1323-ban, a pähkinäsaari béke során húzták meg először Finnország keleti határait. A nagy svéd király, I. Gusztáv (Kustaa Vaasa) idején Finnországot is elérte a reformáció, s az ország áttért a lutheránus vallásra. Mikael Agricola, a finn reformáció legnagyobb alakja, a finn irodalmi nyelv megteremtője 1548-ban fordította le anyanyelvére az Újtestamentumot. 

          A XVI. század végén Finnországban kitört a buzogányháború (nuijasota) néven ismert parasztfelkelés. A svéd birodalom aranykorában, a XVII. században Finnországban számos várost alapítottak, s ekkor nyitotta meg kapuit az első egyetem, a Turkui Akadémia (1640). A kor háborúi ugyanakkor mérhetetlen szenvedést okoztak a finn népnek is. A nagybirodalom korszaka a nagy északi háború (1700–1721) során ért véget, melynek következményeként Finnország keleti részei Oroszországhoz kerültek. 

  1809-ban Finnországot nagyhercegségként az Orosz Birodalomhoz csatolták, s viszonylag széles körű autonómiát kapott a belügyek terén, a külügy és a hadügy viszont Oroszországhoz tartozott. I. Sándor uralkodása idején Helsinkit tették meg fővárosnak, s az egyetemet is áttelepítették ide, ezzel is hangsúlyozva a Svédországtól való távolodást.
          A XIX. század közepe táján Finnországban egyre fontosabbá vált a nemzeti kérdés, amely elsősorban a finn nyelv helyzetének javítására tett kísérletekben mutatkozott meg. Az 1860-as években a finn nyelv elvben a svéddel egyenrangú hivatali nyelvvé vált (a gyakorlatban a finn nyelv helyzete csak lassan javult), s ugyanebben az időben bevezették az önálló finn pénzt, a márkát is. Megélénkült a gazdaság, fejlődésnek indult a közlekedés, s kezdett megszilárdulni a finn nyelvű oktatási rendszer.
          Finnország kedvező helyzete 1899-ben megváltozott, amikor II. Miklós cár kiadta az ún. februári manifesztumot, amely jelentősen korlátozta a finnek jogait. Ekkor kezdődött az elnyomás első szakasza, amely az 1905-ös nagy sztrájkig tartott. 1906-ban megújították a finn parlamenti rendszert, s Európában először a nők is választójogot kaptak. 1908-ban kezdődött az elnyomás második szakasza, amely az orosz forradalomig, ill. Finnország függetlenné válásáig tartott. 

Finnország 1917. december 6-án vált független állammá. A kezdet egyáltalán nem volt könnyű: 1918 elején a fehér- és a vörösgárdisták között polgárháború tört ki. A fiatal társadalomban sokáig mély nyomokat hagyó polgárháború a Mannerheim vezette fehérek győzelmével zárult. 1919-ben az ország első elnökévé K. J. Ståhlberget választották. Vezetésével számos fontos törvényt hoztak, s a független Finnország helyzete kezdett megszilárdulni.
          A második világháború mélyen érintette Finnországot. Az 1939–40-es téli háborúban (talvisota), és a háború 1941–44-es folytatásában (jatkosota) a Szovjetunió ellen viseltek hadat; 1944–45-ben Lappföldön a németek ellen folyt háború, melynek eredményeként kiűzték a német katonákat Finnország területéről. A béketárgyalások során Finnország elvesztette karjalai területei egy részét, valamint északi kikötőjét, Petsamót, és súlyos háborús jóvátétel megfizetésére kényszerült.
      

    Finnország és a Szovjetunió 1948-ban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt (YYA-sopimus) kötött; a finn gazdaság fejlődésnek indult, s a politikai helyzet is stabilizálódott J. K. Paasikivi (1946–1956) és Urho Kekkonen (1956–1981) elnöksége idején. Finnország az északi semleges demokrácia és a jóléti társadalom országává vált. 1952-ben Helsinkiben rendezték az olimpiát, 1955-ben Finnország az ENSZ és az Északi Országok Tanácsa tagja lett. 

          A 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után Finnország súlyos gazdasági válságot élt át, a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött. Az ezredfordulóra úgy tűnik, sikerült felülkerekedni a válságon, nem utolsósorban a világhírű finn telekommunikációs cégek nagymérvű fejlődése révén.
          1995-ben Finnország az Európai Unió tagja lett, 2000 tavaszán pedig Tarja Halonen személyében elsőként került az ország élére női köztársasági elnök.

Finn érdekességek 1.

Kolin nemzeti park Kelet.Finnországban

                           

    

A legtöbb ember tudja Finnországról, hogy biztonságos, tiszta, becsületes ország sok tóval és friss levegővel. A finneket becsületesnek, szorgalmasnak, szerénynek ismerik és olyanoknak, akikkel könnyű együtt dolgozni. Finnország kétségtelenül nem az erőszakos kitörések, mélyreható változások vagy a fanatikus viselkedés hazája.

Általában rendkívüli módon betartják a szabályokat - kivéve, amikor autót vezetnek. Úgy tűnik, hogy néhány finn meg van róla győződve, hogy Forma 1-es, illetve rally versenyzőnek született és ezt mindenképp bizonyítani is akarja.

 Finnország a 60. és 70. földrajzi szélességi fokok között fekszik. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Területe 338 424 km², és így a hetedik legnagyobb méretű európai ország.   Az országnak 187 888 tava és 179 584 szigete van. Teljes területének 10%-át borítja víz és 69%-át erdőségek. Svédországgal közös határa 686 km, Norvégiával 727 km és Oroszországgal 1269 km hosszúságú. Az ország  maximális hosszúsága 1 160 km, szélessége pedig 540 km.

5,4 millió ember lakik Finnországban. Népsűrűsége 17 lakos négyzetkilométerenként. A finnek 93%-a beszél finnül - a finn nyelv a Finn-Ugor nyelvcsaládba tartozik -  és svédül mintegy 6%.

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik. A parlamenti testület 200 képviselőből áll, akiket négyévente közvetlenül választanak meg. A jelenlegi miniszterelnök Matti Vanhanen. A köztársasági elnököt 5 évente közvetlenül választják újra. Jelenlegi köztársasági elnöke Tarja Halonen. 

Csavartmintás bolero - Palmikkohihatin

Most készült Renátának ez a boleró vagy mi. Igazából nem is tudom, hogy magyarul mi a neve. Hátmelegítő?
Ez is a Novita újságból van. Először tunikát csináltam a fonalból, de nagyon szűk lett és már nem volt kedvem ugyanazt megkötni még egyszer. Ráadásul már nyár vége felé voltunk.

Modell: Palmikkohihatin
Fonál: Novita Puro Batik kb.430 g

Almás csirkeleves - Omenainen kanakeitto

Hozzávalók:

• 3 csirkemellfilé
• 2 ek olaj
• csipet só és őrölt bors
• 2 tk curry
• 1/2 póréhagyma vagy 2-3 salátahagyma
• 2 nagy répa
• 1 paszternák
• 7 dl húsleves lé
• 400 g kókusztej
• 1 savanykás alma

A felkockázott csirkemellet olajon megpirítjuk, sóval, borssal, curryvel ízesítjük, majd félretesszük. Az olajon megforgatjuk a felkarikázott zöldségeket. Hozzáadjuk a csirkemellet és felöntjük a húslével és a kókusztejjel. Forrástól számítva 5-8 percig főzzük. Belekeverjük a mehgámozott, felkockázott almát. Még egyszer felforraljuk.

Mivel soknak tartottam a húst, kevertem bele egy marék borsót is.
A curry nagyon szép sárga színt adott a levesnek.
A kókusztej kellemes puha ízt adott a levesnek, de a gyerekeknek nem nagyon ízlett. Legközelebb kipróbálom tejszínnel.

• 3 broilerin rintafilettä
• 2 rkl öljyä
• ripaus suola ja rouhittua mustapippuria
• 2 tl currya
• 1/2 purjo tai 2-3 salaattisipulivartta
• 2 isoa porkkanaa
• 1 palsternakka
• 7 dl kanalientä
• 400 g kookosmaitoa
• 1 hapahko omena

Leikkaa broilerin rintafileet reiluhkoiksi kuutioiksi. Ruskista palat pannulla öljyssä kännellen ja mausta suolalla, rouhitulla mustapippurilla ja currylla. Sirrä palat hetkeksi toiseen astiaan.
Halkaise purjo tai salaattisipulinvarret, huuhtele huolella ja leikkaa viipaleiksi. Kuori ja paloittele porkkanat ja palsternakka.
Kääntele kasviksia pannulla hetken aikaa. Valuta broileripalojen kanssa kattilaan.
Kaada kattilaan kanaliemi ja kookosmaito ja anna keiton kiehua 5 minuuttia.
Lisää kattilaan kuorittu ja paloiteltu omena ja kiehuta keitto uudelleen. Tarkista maku. Tarjoa tuoreen leivän kanssa.

Finnország - Magyarország 1 - 2

Van amiben a magyarok a jobbak!
Bár a mi családunkban csak a párom, András focirajongó, én is büszke vagyok a végeredményre.
Ma többem megkérdezték a munkahelyemen, hogy nézem-e a meccset és kinek drukkolok. Természetesen a magyaroknak!

Andrással madarat lehetne fogatni :)

Kép a Helsinki Sanomat oldaláról

Répatorta - Porkkanakakku

Renáta egyik nagy kedvence a répatorta. Névnapjára is ezt kérte. Nagyon finom lett!

Hozzávalók 24cm-es tortaformához.:

• 2 tojás
• 2 dl cukor
• 2 dl liszt
• 1 tk őrölt fahéj
• 1 tk vaníliáscukor
• 1 tk szódabikarbóna
• 1 tk sütőpor
• 3 dl reszelt répa
• 1 dl olaj

máz

• 100 g sajtkrém
• 60 g margarin
• 7-8 dl porcukor
• 2 tk vaniliáscukor

A tojásokat a cukorral habosra keverjük.
A liszthez hozzákeverjük a fűszereket, és hozzákeverjük a masszához a reszelt répával és az olajjal.
Kivajazott formába öntjük. (Én sütőpapírt használok.)
175 fokon kb. 30 percig sütjük a sütő alsó felében.

A mázhoz a sajtkrémet és a margarint felolvasztjuk, hozzáadjuk a porcukrot és a vaniliáscukrot, a kihűlt tortára símitjuk.

Marcipánból kis répácskákat készíthetünk rá, vagy megszórhatjuk tört dióval vagy reszelt narancshéjjal.

Boldog névnapot, Renáta!!!!

Pohja

• 2 munaa
• 2 dl sokeria
• 2 dl vehnäjauhoja
• 1 tl kanelia
• 1 tl vaniljasokeria
• 1 tl ruokasodaa
• 1tl leivinjauhetta
• 3 dl porkkanaraastetta
• 1 dl kasvisöljyä

Kuorrutus

• 100 g sulatejuustoa
• 60 g margariinia
• 7-8 dl tomusokeria
• 1 tl vaniljasokeria

Vatkaa munat ja sokeri vaahdoksi.
Sekoita mausteet jauhoihin ja lisää seos munavaahtoon.
Raasta porkkanat ja lisää raaste sekä öljy taikinaan.
Kaada seos voideltuun vuokaan, jonka halkaisija on n. 24 cm.
Paistaa 175 asteessa n. 30 min. uunin alatasolla.

Sulata sulatejuusto ja margariini kattilassa.
Lisää tomusokeri ja vaniljasokeri.
Levitä tahna jäähtyneen kakun päälle.

Hinta-palinta

Marcell legújabb kedvenc időtöltése a hintázás. Mióta megtanulta lökni magát a hintán, minden délután, amikor érte megyek az óvodába, hintázik. Imádja. Jó magasra felhintáztatja magát és hirtelen megáll.
A hinták az útra néznek és közben élvezettel nézi a délutáni forgalmat és a mókusok futkározását a fákon.

Gyurmázás

Marci imád gyurmázni. Órákig el tud vele bíbelődni. Ha már nagyon izgága vagy zavarja a testvéreit, akkor mindig el lehet csábítani egy kis gyurmázásra - "muovailuzni" . Főleg, ha én is a konyhában vagyok. Most éppen , minő meglepetés, csigákat formáz, meg csigaházakat, meg házakat. A fantáziája végtelen.

Ősz - syksy

Tegnap reggel szomorú, ködös időre ébredtünk. Marci meg is kérdezte óvodába menet, hogy miért szálltak le a felhők az égből.
Délutánra azonban kisütött a nap, gyönyöré színekkel kápráztatva el minket. Az őszi Tampere csodálatos rozsdaszínekben pompázó fáival.
Mi is felkerekedtünk, hogy kiélvezzük azt a látványt. Utunk ezúttal a Tohloppi tó felé vezetett.
Míg Marcival játszótereztünk, addig a család többi tagja elindult megörökíteni az őszi tájat.

Ruska - finn kifejezés az erdők őszi színpompájára.

Sálak leejtett szemekkel

Ezeket a sálakat tavasszal kötöttem, amikor kijött a Novita új fonala a Puro Batik. Nagyon élveztem kötni, jó puha.  Enyém a lila, az hosszabb,  Renié a színes, azt rövidebbre kötöttem.

Minta: Kaulaliina pudotetuilla silmukoilla

Fonal: Novita Puro batik - lila 200g, színes 150g